Viszatekintés a hazai Spektrokémiai Vándorgyűlések 60 évére

A magyar spektroszkópiai konferenciák elnevezései
1958. Magyar Emissziós Színképelemző Vándorgyűlés (MESZEV)
1986. Magyar Színképelemző Vándorgyűlés és Molekula Spektroszkópiai Konferencia (MSZV)
1996. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés (MSV)

Megjelent történeti visszatekintések
Török Tibor, Visszapillantás a Színképelemző Szakbizottság 20 évére, Gép, 24 (1972) 322-323.
Gegus Ernő, Jubileumi színképelemző konferencia, Gépipar, 12. sz. (1987).
Gegus Ernő, Beszélgetés Török Tiborral, Anyagvizsgálók Lapja, 2 (1992) 69-70.
Szakács Ottó, Történeti visszatekintés a Spektrokémiai Társaság kialakulására és működésére, 39. MSV Kiadványa, Társasági rovat, Mosonmagyaróvár (1996) 238-241.

Megemlékezések
Plank Jenő (1890-1974), Magyar Kémikusok Lapja, 45 (1990) 414-415. (Szabadváry Ferenc)
Schulek Elemér (1893-1964), Magyar Kémikusok Lapja, 19 (1964) 621-622. (Pungor Ernő)
Erdey László (1910-1970), MTA Kémiai Közlemények, 34 (1970) 1-27. Inczédy János)
Erdey László (1910-1970), Magyar Kémikusok Lapja, 25 (1970) 225-226. (Mázor László)
Szarvas Pál (1910-1986), Gerundium Egyetemtörténeti Közlemények, Arcképcsarnok, 3 (2012) 25-31. (Brücher Ernő)
Mázor László (1912-1996), Magyar Kémikusok Lapja, 51 (1996) 386. (Szabadváry Ferenc)
Török Tibor (1914-1999), Magyar Kémikusok Lapja, 54 (1999) 191. (Gegus Ernő)
Török Tibor (1914-1999), Magyar Kémiai Folyóirat, 119 (2013) 70-72. (Záray Gyula)
Benkő István (1916-1996), Pannon Egyetem Veszprém, (Kristóf János, Bartus Péter)
Cornides István (1920-1999), Magy. Kém. Lapja, 55 (2000) 31. (Borossay József, Horváth Gyula)
Gegus Ernő (1921-2006), Magyar Kémiai Folyóirat, 112 (2006) 34-35. (Inczédy János)
Varsányi György (1921-2010), Magyar Kémiai Folyóirat, 118 (2012) 38-40 (Billes Ferenc)
Szabadváry Ferenc (1923-2006), Magyar Tudomány, 167 (2006) 1022-1024. (Inczédy János)
Pungor Ernő (1923-2007), Magyar Kémiai Folyóirat, 113 (2007) 5-6. (Sohár Pál)
Pungor Ernő (1923-2007), Magyar Kémikusok Lapja, 62 (2007) 249-250. (Pokol György)
Inczédy János (1923-2012), Magyar Kémiai Folyóirat, 119 (2013) 3. (Felinger Attila)
Inczédy János (1923-2012), Magyar Kémikusok Lapja, 68 (2013) 105. (Kristóf János)
Pólos László (1927-2005), Magyar Kémiai Folyóirat, 112 (2006) 3. (Bezúr László)
Szakács Ottó (1927-2006), Magyar Kémikusok Lapja, 61 (2006) 400-401. (Záray Gyula)
Zimmer Károly (1928-1991), Gépipar, 22, 9-10 sz. (1991). (Gegus Ernő)
Károly Zimmer (1928-1991), Spectrochim. Acta Part B, 47 (1992) 761-763. (Tibor Kántor)
Vecsernyés Lajos (1929-2004), Távközlési Kutató Intézet, Budapest.
Pap Lajos (1929-2017), Magyar Kémikusok Lapja, 72 (2017) 255. (Posta József)
Szabó Zoltán László (1930-1991), ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék.
Matherny Miklós (1930-2015), Magyar Kémikusok Lapja, 70 (2015) 297. (Flórián K., Heltai Gy.)
Borossay József (1932-2002), Magy. Kém. Lapja, 57 (2002) 478. (Horváth Gyula, Szepes László)
Billes Ferenc (1934-2016), Magyar Kémikusok Lapja, 71 (2016) 240. (Ziegler Ildikó)
Billes Ferenc (1934-2016), Magyar Kémikusok Lapja, 71 (2016) 390. (Kubinyi Miklós, Kállay Mihály, Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor)
Vértes Attila (1934-2011), Magyar Kémikusok Lapja, 67 (2012) 93. (Homonnay Zoltán)
Kiss Józsefné Erőss Klára (1936-2010), BME Általános és Analitikai Kémiai Tanszék.
Zentai Péter (1937-1984), Gépipar, 15 (1984). 9 sz.
Tóth Klára (1939-2013), Magyar Kémikusok Lapja, 69 (2014) 62. (Horvai György).
Gál Miklós (1942-2016), Magyar Kémikusok Lapja , 72(2017) 105 (Raisz Iván)
Ikrényi Károly (1945-2000), Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. (Bartha András)
Hlavay József (1945-2005), Magyar Kémiai Folyóirat, 60 (2005) 5-6. (Inczédy János)
Horváth Gyula (1945-2007), Magyar Kémikusok Lapja, 63 (2008) 28. (Lelik László)

Török Tibor előszava a Vándorgyűlésekhez

(I. Magyar Emissziós Színképelemző Vándorgyűlés Kiadványa, Sopron, 1958. május 16-18.)
"Hat évvel ezelőtt alapította meg néhány lelkes ember a Gépipari Tudományos Egyesület keretein belül az Emissziós Színképelemző Bizottságot. Vágyaikat egy akarattá kovácsolta össze szaktudományuk iránti lelkesedésük, tanítani és tanulni vágyásuk, egymás és mások iránti segítőkészségük."

A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Anyagvizsgáló Szakosztályához való csatlakozást szakmailag indokolta, hogy az emissziós színképelemzés alkalmazásában a fémipari laboratóriumok játszották a fő szerepet az 50-es, 60-as években. Emellett, a GTE nagyipari érdekeltsége révén, nagyobb anyagi támogatást tudott nyújtani a tudományos szakosztályoknak. A Magyar Kémikusok Egyesületéhez való csatlakozás 1994-ben valósult meg Spektrokémiai Társaság néven (MKE-SKT).

Kutatási témák főbb irányai az analitikai atomspektrometria területén az iránymutató kutatók és az előadásokon gyakran szereplő szerzők megnevezésével

A jelen áttekintés nem foglalkozik a molekulaspektroszkópiai témákkal, melyek visszatekintő értékelése avatottabb szerzőt kíván. A főként analitikai irányítottságú molekulaspektroszkópiai szekció 1986-tól Billes Ferenc vezetésével került megrendezésre párhuzamosan az atomspektroszkópiai szekcióval, melyet Török Tibor után Zimmer Károly vezetett. Az alábbiakban az előadások és szerzők csoportosítása az alkalmazott méréstechnika szerint történik az alkalmazási terület említése nélkül, ami egy egyszerűsítésnek felel meg. Az utóbbi időben mind inkább igény merül fel a különböző típusú analitikai feladatok szerinti csoportosításra.

1940-től (kb). Grafit hordozóelektródos ívgerjesztés
(Főként egyenáramú kisülés, anódos kapcsolás). A grafit elektród furatába mért porminta (esetleg fémforgács vagy beszárított oldat) hevítése a grafitfalon át megy végbe kb. 3700 ^oC-ig, a keletkező mintagőz a furat feletti ívplazmába lép be, melynek az 5-6000 ^oC-os hőmérséklete optimális a legtöbb fémes elem gerjesztésére. Kis költségigényű, egyszerűen kezelhető forrás, melyet a legtöbb spektrográfiás laboratóriumban alkalmaznak. A mátrixhatás jelentős, de tájékoztató (félmennyiségi) elemzéshez tolerálható mértékű, ha biztosított a jel integrálása az alkotók tejes elpárolgása alatt.

1950-től. Vizuális spektroszkópia kifejlesztése fémötvözetek gyors azonosító elemzésére

Az optikai berendezés (spektroszkóp és leképző-rendszer) tervezése és hazai gyártásának előkészítése Török Tibor és Barabás János nevéhez fűződik. A grafit ellenelektródos váltóáramú ívgerjesztés elsősorban acélok elemzésére alkalmas homológ vonalpáros kiértékeléssel. A különböző típusú acélok elemzéséhez alkalmas vonalpárok kiválasztásában és ellenőrzésében Kéthelyi József, Németh Krisztina, Csicsák Károly, Szakács Ottó, Zimmer Károly, Krasznai László és Pethő Attila működtek közre. Az aluminium-ötvözetek elemzéséhez nitrogén atmoszférában működő váltóáramú ívkisülés alkalmas, melynek megvalósításával Kántor Tibor foglalkozott.

1955-től. Fémek és ötvözetek közvetlen elemzése szikragerjesztés alkalmazásával
Résztvevő ipari kutató laboratóriumok az 1958-as Vándorgyűlésen: Csepel Vas- és Fémművek (Budapest), Egyesült Izzó (Budapest), Gördülőcsapágygyár (Debrecen), Kohászati Művek (Miskolc), Vasipari Kutató Intézet (Budapest)
Alkalmazási módszerek fejlesztése és optimálása a különböző minta típusokhoz: elektród geometriák, kisülési paraméterek, kisülési atmoszféra, gerjesztési időparaméterek, standardok kiválasztása és előállítása: Török Tibor, Szikora Gizella, Kéthelyi József, Papp Lajos, Demény Dezső, Krasznai László.

Gerjesztési folyamatok vizsgálata: vonalintenzitás változások a gerjesztési idő alatt (leszikrázási hatás), kalibrációs görbék függése az ötvözet típusától (harmadik elem hatás), a metallurgiai előélet hatása. (Török Tibor, Zimmer Károly, Paksy László)

1955-1965. Elektronikus vezérlésű szikra- és ívgerjesztők kifejlesztése és gyártásra való előkészítése

Bardócz Árpád és Klacsmányi Árpád nevéhez fűződik, az ívgerjesztők fejlesztésében Vorsatz Brúnó vett részt (KFKI, BME). E gerjesztőkkel nyerhető időfelbontásos spektrumok elméleti kiértékelése: Bardócz Árpád, Varsányi Ferenc, Úrhegyiné Vanyek Márta, Vörös Tibor. Standardok kémiai elemzése: Plank Jenő.

1960-1970. Fotográfiás fénymérés kiértékelési módszereinek fejlesztése
A spektrográfokkal nyert, fényképezett spektrumok kiértékelésének fejlesztése (Török Tibor, Zimmer Károly, Heltai György, Flórián Károly, Kántor Tibor). Az intenzitásskálás és az időskálás feketedésí görbék elméleti leírása: Kántor Tibor. Az emissziós analitikai függvény vizsgálata: Kerekesné Cséti Sarolta, Kántor Tibor

1965-től. Az optikai és Röntgen spektrométerek telepítése a fémipari laboratóriumokban

 A telepítésben résztvevő specialisták: Zsámboky József, Dudás Béla. Laborvezetők: Réti Pál, Veszprémi Barna, Kovács Gyuláné Márta

1955-1970. Oldatporlasztásos szikra-emisszós gerjesztés bevezetése és széleskörű alkalmazása fémötvözetek elemzésére

 Az oldatpermet bejuttatása a szikrakisülésbe az alsó elektród furatán át történik. E módszernél az oldatban lévő minta komponensek párolgása elsődlegesen az ellenelektród felületén lecsapódó permetből (és nem a szikra-plazmában) megy végbe: Erdey László, Gegus Ernő, Kocsis Elemér. A kémiailag kifejlesztett fémhidridek emissziós spektroszkópiai detektálása az irodalomban elsőként ugyanezzel a szikrakisüléses módszerrel történt (1955).

1950-1970. Emisszós lángspektrometria (az oldatok pneumatikus porlasztásával végzett mintabevitellel) párhuzamosan fejlődött hazánkban az 50-es évektől (Pungor Ernő, Hegedüs András, Zapp Erika).

1960-1975. Oldatok forgó grafitkorongos szikragerjesztése

Az oldatporlasztásos szikra módszer alternatív módszere, hasonló analitikai teljesítménnyel. A forgó grafitkorongos módszernél kisebb a korrózió veszélye (leképzőrendszer stb): Szakács Ottó, Újhidyné Farkas Klára, Lakatos István, Szabóné Ákos Zsuzsa, Tésy Jánosné Mária, Kántor Tibor.

1960-1975. Egyenáramú plazmaégők oldatporlasztással

Az oldatpermet bevitele a plazmába tangenciális áramoltatással: Gegus Ernő, Vecsernyés Lajos.

1975-től. Rádiófrekvenciás, induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) oldatporlasztásos mintabevitellel 

Feltalálók: Greenfield és mts-i (1964-65) és Fassel és mts-i (1965). A permet bejuttatása a gyűrű alakú plazmába axiálisan történik. Az első hazai ICP-AES monokromátoros spektrométer üzembe helyezése az ALUTERV-FKI-ban (Kocsis Tivadarné) és első aluminium ipari alkalmazása: Záray Gyula, Vitéz János. Az ICP-AES széleskörű elterjedése 1985-től: Fodor Péter, Bezúr László, Kántor Tibor, Záray Gyula, Varga Imre, Borszéki János, Halmos Pál, Hlavay József, Tatár Enikő, Veres Sándor, Ernyei László, Győri Zoltán, Kovács Béla, Prokisch József, Percsich Kálmán, Baczó Gáborné Gyöngyi, Ballók Istvánné Mária, Besnyi Anikó. Speciációs analitikai módszerek kidolgozása: Fodor Péter, Posta József, Prokisch József, Mihucz Viktor Gábor, Gáspár Attila, Sógor Csilla, Béni Áron, Nagy Dávid.

1965-től. Újabb irányzatok porminták közvetlen elemzésére ívgerjesztéssel
(1) Egyen- és váltóáramú ívgerjesztéssel végzett elemzések: Zentai Péter, Vig Antalné, Szabó Édua, Baktay György, Pethő Attila, Pankotai Lászlóné Mária. Kémiai reakciók vizsgálata váltóáramú ívkisülésben: Szabó Zoltán László, Tatár Enikő, Bertalan Éva.
(2) A porminta gázárammal történő fellazítása és szállítása az ívplazmába (eredetileg Rusanov-féle módszer): Benkő István, Szabó László, Tóth József. A módszer fő problémája, hogy bizonyos alkotók és mátrixok teljes elpárolgása az ívplazmában nem biztosított.
(3) Szabályzott teljes elpárologtatásos ívgerjesztés. Keskeny furatú grafit hordozóelektród intenzív hűtésével és folyamatos előtolásával elérhető, hogy az alkotók eredő párolgása folyamatos és szelektivitás mentes: Kántor Tibor, Zakaria Hanna, Erdey László, Jobs Viktória. Alkalmazások: ívhőmérséklet mérések, arany meghatározása nemesiszapban.

1970-től. Lángatomabszorpciós (és lángemissziós) módszerek fejlesztése és alkalmazása
Az atomabszorpciós észlelés bevezetését (Alan Walsh, 1955) csak a 60-as évek végén követte annak elterjedése hazánkban: Erdey László, Svehla Gyula, Pungor Ernő, Szász Ágnes. Az acetilén/levegő láng döntő előnyre tett szert, mely kb. 45 elem meghatározásához alkalmas. A J.B. Willis által 1963-ban bevezetett acetilén/dinitrogén-oxid lánggal további 25 elem meghatározása vált lehetővé. A szerteágazó mintatípusok elemzési módszereinek kidolgozásán túlmenően kutatások folytak a kémiai zavaró hatások értelmezésére és kiküszöbölésére. A publikációs aktivitás ezekben a témákban igen jelentőssé vált: Nagy Zoltán, Posta József, Lakatos János, Gáspár Attila, Borszéki János, Halmos Pál, Tomcsányi László, Pólos László, Bezúr László, Szívós Klára, Hanákné Juhai Éva, Bartha András, Ikrényi Károly, Vajda Ferenc, Fonyóné Győrgy Ildikó, György Józsefné Ili, Oroszlánné Szovik Krisztina, Bagdi Gyula, Ajtony Zsolt, Hadady Gyula, Murányi Zoltán, Rácz László, Sas Barnabás, Mihálka István, Kékedi-Nagy László, Kántor Tibor. Kémiai dúsítási eljárások, mint csatolt módszerek: Horváth Zsuzsa, Lásztity Alexandra, Zih-Perényi Katalin.

1975-től. Elektrotermikus atomabszorpciós módszerek fejlesztése és alkalmazása
A grafitkemencés ETA-AAS módszer feltalálása (V.B. L'vov, 1959) után elég hosszú idő alatt fejlődtek ki a megfelelő készülékek és módszerek. Hazánkban a Varian Techtron és nagyobb mértékben a Perkin Elmer cégek által forgalmazott készülékek nyertek bevezetést. A grafitkemencés-AAS módszerek kidolgozói és fejlesztői: Halász András (első hazai publikáció), Földiné Polyák Klára, Bozsai Gábor, Papp Lajos, Gráfné Harsányi Etelka, Tekuláné Buxbaum Piroska, Juhász Miklós, Merthné Béres Tünde, Hoffmann László, Zih-Perényi Katalin, Kelemen János, Sarudi Imre, Bencs László, Szoboszlai Norbert, Ajtony Zsolt, Kántor Tibor. Hidrid- és higanykifejlesztés mint kapcsolódó technikák: Ikrényi Károly, Bartha András, Bezúr László, Varga József.

1973-tól. Az ívpárologtatással nyert aeroszol bevitele lángokba emissziós vagy atomabszorpciós észleléshez A grafitív-láng kombinált forrás elsősorban porított szilárd minták elemzéséhez (pl. timföld, korund) nyert kidolgozást: Kántor Tibor, Pungor Ernő, Fodor Péter. E módszernél a minta "termikus diszpergálása" valósul meg, melynek további módszerei a grafitkemencés és a lézersugaras párologtatás. Az elektrotermikus párologtatásos (ETV) mintabeviteli módszert lángokhoz (Kántor Tibor, Bezúr László) és ICP-hez alkalmazták (Kántor Tibor, Záray Gyula, Fodor Péter, Galbács Gábor).

1980-tól. Csökkentett nyomású kisülések emissziós spektrometriás alkalmazása
Üregkatódos és síkkatódos fényforrások vizsgálata, fejlesztése és alkalmazása. Legfontosabb sajátságaik, hogy (1) a fémgőzök katódpolasztással kerülnek a kisülésbe közel szelektivitás mentesen (termikus frakcionálás nélkül), valamint (2) a gerjesztés túlnyomórészt elekton-ütközéssel történik viszonylag kis gázhőmérsékleten, ami éles színképvonalakat eredményez. A témakör kutatói: Török Tibor, Záray Gyula, Szilvássyné Vámos Zsuzsa, Papp Lajos, Szabó Árpádné, Demény Dezső, Győrfiné Buzási Anna. Fémrétegek elemzésére sikkatódos gerjesztéssel: Bocz András, Pallósi József.

1970-től. Lézer-sugaras mikroelemzés
(1) Lézersugár és szikrakisülés kombinációja. Elérhető műszer: Zeiss (Jena). Gegus Enő, Nagyné Balogh Judit
(2) Lézerablációs aeroszol előállítás mintabevitelhez lángokba. 1976-tól: Kántor Tibor, Pungor Ernő, Pólos László, Fodor Péter.
(3) Lézerindukált plazma emissziós spektrometria (LIPS és LIBS): Galbács Gábor, Kálomista Ildikó, Metzinger Anikó, Nemes László (gázlézerek).

1975-1985. Mikro-szikra gerjesztés megvalósítása és alkalmazása fémek mikro-elemzésére: Gegus Ernő, Péter László.

1980-tól. Röntgen fluoreszcens spektrometria: Csikósné Hartyáni Zsuzsa, Träger Tamás, Bacsó József, Hegedüs András, Török Szabina, Osán János.

1980-tól. Kemometriás módszerek alkalmazása az atomspektrometriában: Pap Tamás, Paksy László, Kárpáti Péter, Bánhidi Olivér, Lengyel Attila.

1984-1990. Lángatomabszorpciós detektálás csatolása grafit és/vagy termoanalitikai kvarc kemencéhez a párolgási folyamatok és nagyhőmérsékletű halogénezés vizsgálatára: Kántor Tibor, Simon Judit, Bezúr László, Varga József, Fazakas János, Varga Katalin, Manolo A. Prieto, Posta József, Nagy Dávid.

1991-től. Induktiv csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS) Első hazai üzembe helyezés a Magyar Állami Földtani Intézet Laboratóriumában: Bertalan Éva, Bartha András, Viczián Miklós. Lézer ablációs mintabeviteli mód alkalmazása és elvi-elméleti vizsgálata: Bertalan Éva, Bartha András, Kántor Tibor, Stefánka Zsolt, Király Edit, Kovács-Széles Éva, Kincse Attila. Szikra-tömegspektroszkópia: Opauszki István, Kaposi Olivér

1991-től. Kapcsolt méréstechnikák HPLC-ICP-AES, HPLC-ICP-MS, GC-MS, GC-ICP-MS: Bálint Mária, Borossay József, Torkos Kornél, Gál Miklós, Fodor Péter, Mihucz Viktor Gábor, Záray Gyula, Posta József.

1995-től. Mikrohullámú plazma emissziós spektrometria: Heltai György, Braun Mihály, Baranyai Edina.

1997-től. Totalreflexiós röntgenfluoreszces spektrometria (TXRF) Záray Gyula, Varga Imre, Óvári Mihály, Szoboszlai Norbert, Kröpfl Krisztina, Mihucz Viktor Gábor.

Részben elhangzott előadásanyag a 60. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés és XIII. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia c. rendezvényen. Debrecen, 2017. augusztus 23-25.

Kántor Tibor
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
1143 Budapest, Stefánia krt. 14.
Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges.